kartoték

See also: kartotek

Hungarian

From German Kartothek, from Italian carta (“paper”).^[1]

kartoték (plural kartotékok)

file cabinet, document cabinet, card index (paper cards of the same size kept in boxes or other containers for collecting data)
Synonym: adattár
file (one card of the above file cabinet)
Synonym: adatlap

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	kartoték	kartotékok
accusative	kartotékot	kartotékokat
dative	kartotéknak	kartotékoknak
instrumental	kartotékkal	kartotékokkal
causal-final	kartotékért	kartotékokért
translative	kartotékká	kartotékokká
terminative	kartotékig	kartotékokig
essive-formal	kartotékként	kartotékokként
essive-modal	—	—
inessive	kartotékban	kartotékokban
superessive	kartotékon	kartotékokon
adessive	kartotéknál	kartotékoknál
illative	kartotékba	kartotékokba
sublative	kartotékra	kartotékokra
allative	kartotékhoz	kartotékokhoz
elative	kartotékból	kartotékokból
delative	kartotékról	kartotékokról
ablative	kartotéktól	kartotékoktól
non-attributive possessive - singular	kartotéké	kartotékoké
non-attributive possessive - plural	kartotékéi	kartotékokéi

Possessive forms of kartoték
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	kartotékom	kartotékaim, kartotékjaim
2nd person sing.	kartotékod	kartotékaid, kartotékjaid
3rd person sing.	kartotéka, kartotékja	kartotékai, kartotékjai
1st person plural	kartotékunk	kartotékaink, kartotékjaink
2nd person plural	kartotékotok	kartotékaitok, kartotékjaitok
3rd person plural	kartotékuk, kartotékjuk	kartotékaik, kartotékjaik

^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN