Jump to content

készlet

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

kész +‎ -let

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkeːslɛt]
  • Hyphenation: kész‧let
  • Rhymes: -ɛt

Noun

[edit]

készlet (plural készletek)

  1. store, stock
  2. assortment
  3. set, service

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative készlet készletek
accusative készletet készleteket
dative készletnek készleteknek
instrumental készlettel készletekkel
causal-final készletért készletekért
translative készletté készletekké
terminative készletig készletekig
essive-formal készletként készletekként
essive-modal
inessive készletben készletekben
superessive készleten készleteken
adessive készletnél készleteknél
illative készletbe készletekbe
sublative készletre készletekre
allative készlethez készletekhez
elative készletből készletekből
delative készletről készletekről
ablative készlettől készletektől
non-attributive
possessive - singular
készleté készleteké
non-attributive
possessive - plural
készletéi készletekéi
Possessive forms of készlet
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. készletem készleteim
2nd person sing. készleted készleteid
3rd person sing. készlete készletei
1st person plural készletünk készleteink
2nd person plural készletetek készleteitek
3rd person plural készletük készleteik

Derived terms

[edit]
Compound words

Further reading

[edit]
  • készlet in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN