jóváhagyás
Appearance
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Noun
[edit]jóváhagyás (plural jóváhagyások)
Declension
[edit]singular | plural | |
---|---|---|
nominative | jóváhagyás | jóváhagyások |
accusative | jóváhagyást | jóváhagyásokat |
dative | jóváhagyásnak | jóváhagyásoknak |
instrumental | jóváhagyással | jóváhagyásokkal |
causal-final | jóváhagyásért | jóváhagyásokért |
translative | jóváhagyássá | jóváhagyásokká |
terminative | jóváhagyásig | jóváhagyásokig |
essive-formal | jóváhagyásként | jóváhagyásokként |
essive-modal | — | — |
inessive | jóváhagyásban | jóváhagyásokban |
superessive | jóváhagyáson | jóváhagyásokon |
adessive | jóváhagyásnál | jóváhagyásoknál |
illative | jóváhagyásba | jóváhagyásokba |
sublative | jóváhagyásra | jóváhagyásokra |
allative | jóváhagyáshoz | jóváhagyásokhoz |
elative | jóváhagyásból | jóváhagyásokból |
delative | jóváhagyásról | jóváhagyásokról |
ablative | jóváhagyástól | jóváhagyásoktól |
non-attributive possessive – singular |
jóváhagyásé | jóváhagyásoké |
non-attributive possessive – plural |
jóváhagyáséi | jóváhagyásokéi |
possessor | single possession | multiple possessions |
---|---|---|
1st person sing. | jóváhagyásom | jóváhagyásaim |
2nd person sing. | jóváhagyásod | jóváhagyásaid |
3rd person sing. | jóváhagyása | jóváhagyásai |
1st person plural | jóváhagyásunk | jóváhagyásaink |
2nd person plural | jóváhagyásotok | jóváhagyásaitok |
3rd person plural | jóváhagyásuk | jóváhagyásaik |
Further reading
[edit]- jóváhagyás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN