indító
See also: indito
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]indít + -ó (present-participle suffix)
Pronunciation
[edit]Participle
[edit]indító
Declension
[edit]| Inflection of indító | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | indító | indítók indítóak |
| accusative | indítót | indítókat indítóakat |
| dative | indítónak | indítóknak indítóaknak |
| instrumental | indítóval | indítókkal indítóakkal |
| causal-final | indítóért | indítókért indítóakért |
| translative | indítóvá | indítókká indítóakká |
| terminative | indítóig | indítókig indítóakig |
| essive-formal | indítóként | indítókként indítóakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | indítóban | indítókban indítóakban |
| superessive | indítón | indítókon indítóakon |
| adessive | indítónál | indítóknál indítóaknál |
| illative | indítóba | indítókba indítóakba |
| sublative | indítóra | indítókra indítóakra |
| allative | indítóhoz | indítókhoz indítóakhoz |
| elative | indítóból | indítókból indítóakból |
| delative | indítóról | indítókról indítóakról |
| ablative | indítótól | indítóktól indítóaktól |
| non-attributive possessive - singular |
indítóé | indítóké indítóaké |
| non-attributive possessive - plural |
indítóéi | indítókéi indítóakéi |
Derived terms
[edit]Compound words
Related terms
[edit]Noun
[edit]indító (plural indítók)
Declension
[edit]| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | indító | indítók |
| accusative | indítót | indítókat |
| dative | indítónak | indítóknak |
| instrumental | indítóval | indítókkal |
| causal-final | indítóért | indítókért |
| translative | indítóvá | indítókká |
| terminative | indítóig | indítókig |
| essive-formal | indítóként | indítókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | indítóban | indítókban |
| superessive | indítón | indítókon |
| adessive | indítónál | indítóknál |
| illative | indítóba | indítókba |
| sublative | indítóra | indítókra |
| allative | indítóhoz | indítókhoz |
| elative | indítóból | indítókból |
| delative | indítóról | indítókról |
| ablative | indítótól | indítóktól |
| non-attributive possessive - singular |
indítóé | indítóké |
| non-attributive possessive - plural |
indítóéi | indítókéi |
| Possessive forms of indító | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | indítóm | indítóim |
| 2nd person sing. | indítód | indítóid |
| 3rd person sing. | indítója | indítói |
| 1st person plural | indítónk | indítóink |
| 2nd person plural | indítótok | indítóitok |
| 3rd person plural | indítójuk | indítóik |
Derived terms
[edit]Compound words
Further reading
[edit]- indító in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN