igazság

Hungarian

Etymology

igaz (“true”) +‎ -ság (noun-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈiɡɒʃːaːɡ] (phonetic respelling: igasság)

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: igaz‧ság
• Rhymes: -aːɡ

Noun

igazság (usually uncountable, plural igazságok)

1. truth

   Antonyms: valótlanság, hamisság, hazugság (“lie”)

2. (chiefly in some compounds and phrases) Synonym of igazságosság, jogszerűség (“justice”).

   Antonym: igazságtalanság

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	igazság	igazságok
accusative	igazságot	igazságokat
dative	igazságnak	igazságoknak
instrumental	igazsággal	igazságokkal
causal-final	igazságért	igazságokért
translative	igazsággá	igazságokká
terminative	igazságig	igazságokig
essive-formal	igazságként	igazságokként
essive-modal	—	—
inessive	igazságban	igazságokban
superessive	igazságon	igazságokon
adessive	igazságnál	igazságoknál
illative	igazságba	igazságokba
sublative	igazságra	igazságokra
allative	igazsághoz	igazságokhoz
elative	igazságból	igazságokból
delative	igazságról	igazságokról
ablative	igazságtól	igazságoktól
non-attributive possessive - singular	igazságé	igazságoké
non-attributive possessive - plural	igazságéi	igazságokéi

Possessive forms of igazság
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	igazságom	igazságaim
2nd person sing.	igazságod	igazságaid
3rd person sing.	igazsága	igazságai
1st person plural	igazságunk	igazságaink
2nd person plural	igazságotok	igazságaitok
3rd person plural	igazságuk	igazságaik

Derived terms

• igazságos
• igazságtalan

Compound words

• igazságérzet
• igazságszolgáltatás
• igazságügy

Expressions

• borban az igazság
• igazság szerint

Further reading

• igazság in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN