igazságtalanság

Hungarian

Etymology

igazságtalan (“unjust”) +‎ -ság (noun-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈiɡɒʃːaːktɒlɒnʃaːɡ]
• Hyphenation: igaz‧ság‧ta‧lan‧ság

Noun

igazságtalanság (plural igazságtalanságok)

1. injustice

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	igazságtalanság	igazságtalanságok
accusative	igazságtalanságot	igazságtalanságokat
dative	igazságtalanságnak	igazságtalanságoknak
instrumental	igazságtalansággal	igazságtalanságokkal
causal-final	igazságtalanságért	igazságtalanságokért
translative	igazságtalansággá	igazságtalanságokká
terminative	igazságtalanságig	igazságtalanságokig
essive-formal	igazságtalanságként	igazságtalanságokként
essive-modal	—	—
inessive	igazságtalanságban	igazságtalanságokban
superessive	igazságtalanságon	igazságtalanságokon
adessive	igazságtalanságnál	igazságtalanságoknál
illative	igazságtalanságba	igazságtalanságokba
sublative	igazságtalanságra	igazságtalanságokra
allative	igazságtalansághoz	igazságtalanságokhoz
elative	igazságtalanságból	igazságtalanságokból
delative	igazságtalanságról	igazságtalanságokról
ablative	igazságtalanságtól	igazságtalanságoktól
non-attributive possessive - singular	igazságtalanságé	igazságtalanságoké
non-attributive possessive - plural	igazságtalanságéi	igazságtalanságokéi

Possessive forms of igazságtalanság
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	igazságtalanságom	igazságtalanságaim
2nd person sing.	igazságtalanságod	igazságtalanságaid
3rd person sing.	igazságtalansága	igazságtalanságai
1st person plural	igazságtalanságunk	igazságtalanságaink
2nd person plural	igazságtalanságotok	igazságtalanságaitok
3rd person plural	igazságtalanságuk	igazságtalanságaik

Further reading

• igazságtalanság in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN