idomtalan

Hungarian

Etymology

Probably a doublet-formation from ildomtalan (“unreasonable, foolish (1416); imporper (1859)”) by dropping the internal -l- of the word. Itself is probably borrowed from Turkish + -talan (“-less, without”, adjective-forming suffix). First attested in 1784.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈidomtɒlɒn]
• Hyphenation: idom‧ta‧lan

Adjective

idomtalan (comparative idomtalanabb, superlative legidomtalanabb)

1. (literary) ungainly (strikingly large and clumsy)

   Synonyms: esetlen, formátlan, ormótlan

   • 1881, Mikszáth Kálmán, Tót atyafiak‎^[1]:

     Matyej behunyta szemeit, s egyet bólintott, nagy, idomtalan fejével, hogy ő nem aljas.

     (please add an English translation of this quotation)

2. (archaic) shapeless, malformed, misshapen (having a bad or ugly form)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	idomtalan	idomtalanok
accusative	idomtalant	idomtalanokat
dative	idomtalannak	idomtalanoknak
instrumental	idomtalannal	idomtalanokkal
causal-final	idomtalanért	idomtalanokért
translative	idomtalanná	idomtalanokká
terminative	idomtalanig	idomtalanokig
essive-formal	idomtalanként	idomtalanokként
essive-modal	idomtalanul	—
inessive	idomtalanban	idomtalanokban
superessive	idomtalanon	idomtalanokon
adessive	idomtalannál	idomtalanoknál
illative	idomtalanba	idomtalanokba
sublative	idomtalanra	idomtalanokra
allative	idomtalanhoz	idomtalanokhoz
elative	idomtalanból	idomtalanokból
delative	idomtalanról	idomtalanokról
ablative	idomtalantól	idomtalanoktól
non-attributive possessive - singular	idomtalané	idomtalanoké
non-attributive possessive - plural	idomtalanéi	idomtalanokéi

Derived terms

• idom
• idomtalanság

 

Further reading

• idomtalan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN