hullámhossz

Hungarian

hullám (“wave”) +‎ hossz (“length”)

hullámhossz (plural hullámhosszok)

(physics) wavelength
(figuratively) wavelength (a person’s attitude and way of thinking as compared to another person’s)
Nem vagyunk egy hullámhosszon. ― We’re not on the same wavelength.

Inflection (stem in *-o-*, back harmony)
	singular	plural
nominative	hullámhossz	hullámhosszok
accusative	hullámhosszt	hullámhosszokat
dative	hullámhossznak	hullámhosszoknak
instrumental	hullámhosszal	hullámhosszokkal
causal-final	hullámhosszért	hullámhosszokért
translative	hullámhosszá	hullámhosszokká
terminative	hullámhosszig	hullámhosszokig
essive-formal	hullámhosszként	hullámhosszokként
essive-modal	—	—
inessive	hullámhosszban	hullámhosszokban
superessive	hullámhosszon	hullámhosszokon
adessive	hullámhossznál	hullámhosszoknál
illative	hullámhosszba	hullámhosszokba
sublative	hullámhosszra	hullámhosszokra
allative	hullámhosszhoz	hullámhosszokhoz
elative	hullámhosszból	hullámhosszokból
delative	hullámhosszról	hullámhosszokról
ablative	hullámhossztól	hullámhosszoktól
non-attributive possessive – singular	hullámhosszé	hullámhosszoké
non-attributive possessive – plural	hullámhosszéi	hullámhosszokéi