Jump to content

helyesség

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

helyes +‎ -ség (noun-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈhɛjɛʃːeːɡ]
  • Hyphenation: he‧lyes‧ség
  • Rhymes: -eːɡ

Noun

[edit]

helyesség (uncountable)

  1. correctness, rightness, accuracy
  2. (of a person) prettiness (the quality of being pretty)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative helyesség hhelyességek
accusative hhelyességet hhelyességeket
dative hhelyességnek hhelyességeknek
instrumental hhelyességgel hhelyességekkel
causal-final hhelyességért hhelyességekért
translative hhelyességgé hhelyességekké
terminative hhelyességig hhelyességekig
essive-formal hhelyességként hhelyességekként
essive-modal
inessive hhelyességben hhelyességekben
superessive hhelyességen hhelyességeken
adessive hhelyességnél hhelyességeknél
illative hhelyességbe hhelyességekbe
sublative hhelyességre hhelyességekre
allative hhelyességhez hhelyességekhez
elative hhelyességből hhelyességekből
delative hhelyességről hhelyességekről
ablative hhelyességtől hhelyességektől
non-attributive
possessive - singular
hhelyességé hhelyességeké
non-attributive
possessive - plural
hhelyességéi hhelyességekéi
Possessive forms of helyesség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. helyességem helyességeim
2nd person sing. helyességed helyességeid
3rd person sing. helyessége helyességei
1st person plural helyességünk helyességeink
2nd person plural helyességetek helyességeitek
3rd person plural helyességük helyességeik

Derived terms

[edit]
Compound words

See also

[edit]

Further reading

[edit]