haltál

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhɒltaːl]
• Hyphenation: hal‧tál

Etymology 1

hal (“fish”) +‎ tál (“dish; platter”)

Noun

haltál (plural haltálak)

1. fish platter, fish plate, fish course

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	haltál	haltálak
accusative	haltálat	haltálakat
dative	haltálnak	haltálaknak
instrumental	haltállal	haltálakkal
causal-final	haltálért	haltálakért
translative	haltállá	haltálakká
terminative	haltálig	haltálakig
essive-formal	haltálként	haltálakként
essive-modal	—	—
inessive	haltálban	haltálakban
superessive	haltálon	haltálakon
adessive	haltálnál	haltálaknál
illative	haltálba	haltálakba
sublative	haltálra	haltálakra
allative	haltálhoz	haltálakhoz
elative	haltálból	haltálakból
delative	haltálról	haltálakról
ablative	haltáltól	haltálaktól
non-attributive possessive - singular	haltálé	haltálaké
non-attributive possessive - plural	haltáléi	haltálakéi

Possessive forms of haltál
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	haltálam	haltálaim
2nd person sing.	haltálad	haltálaid
3rd person sing.	haltála	haltálai
1st person plural	haltálunk	haltálaink
2nd person plural	haltálatok	haltálaitok
3rd person plural	haltáluk	haltálaik

Etymology 2

hal (“to die”) +‎ -tál (“[informal] you”, past-tense personal suffix)

Verb

haltál

1. second-person singular indicative past indefinite of hal