győzelem
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Alternative forms
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Noun
[edit]győzelem (plural győzelmek)
Declension
[edit]Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | győzelem | győzelmek |
accusative | győzelmet | győzelmeket |
dative | győzelemnek | győzelmeknek |
instrumental | győzelemmel | győzelmekkel |
causal-final | győzelemért | győzelmekért |
translative | győzelemmé | győzelmekké |
terminative | győzelemig | győzelmekig |
essive-formal | győzelemként | győzelmekként |
essive-modal | — | — |
inessive | győzelemben | győzelmekben |
superessive | győzelmen | győzelmeken |
adessive | győzelemnél | győzelmeknél |
illative | győzelembe | győzelmekbe |
sublative | győzelemre | győzelmekre |
allative | győzelemhez | győzelmekhez |
elative | győzelemből | győzelmekből |
delative | győzelemről | győzelmekről |
ablative | győzelemtől | győzelmektől |
non-attributive possessive - singular |
győzelemé | győzelmeké |
non-attributive possessive - plural |
győzeleméi | győzelmekéi |
Possessive forms of győzelem | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | győzelmem | győzelmeim |
2nd person sing. | győzelmed | győzelmeid |
3rd person sing. | győzelme | győzelmei |
1st person plural | győzelmünk | győzelmeink |
2nd person plural | győzelmetek | győzelmeitek |
3rd person plural | győzelmük | győzelmeik |
Derived terms
[edit]Expressions
Further reading
[edit]- győzelem in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN