gerincvelő

Hungarian

Etymology

gerinc +‎ velő

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɡɛrint͡svɛløː]
• Hyphenation: ge‧rinc‧ve‧lő
• Rhymes: -løː

Noun

gerincvelő (usually uncountable, plural gerincvelők)

1. spinal cord (thick, whitish cord of nerve tissue)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	gerincvelő	gerincvelők
accusative	gerincvelőt	gerincvelőket
dative	gerincvelőnek	gerincvelőknek
instrumental	gerincvelővel	gerincvelőkkel
causal-final	gerincvelőért	gerincvelőkért
translative	gerincvelővé	gerincvelőkké
terminative	gerincvelőig	gerincvelőkig
essive-formal	gerincvelőként	gerincvelőkként
essive-modal	—	—
inessive	gerincvelőben	gerincvelőkben
superessive	gerincvelőn	gerincvelőkön
adessive	gerincvelőnél	gerincvelőknél
illative	gerincvelőbe	gerincvelőkbe
sublative	gerincvelőre	gerincvelőkre
allative	gerincvelőhöz	gerincvelőkhöz
elative	gerincvelőből	gerincvelőkből
delative	gerincvelőről	gerincvelőkről
ablative	gerincvelőtől	gerincvelőktől
non-attributive possessive - singular	gerincvelőé	gerincvelőké
non-attributive possessive - plural	gerincvelőéi	gerincvelőkéi

Possessive forms of gerincvelő
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	gerincvelőm	gerincvelőim
2nd person sing.	gerincvelőd	gerincvelőid
3rd person sing.	gerincvelője, gerincveleje	gerincvelői
1st person plural	gerincvelőnk	gerincvelőink
2nd person plural	gerincvelőtök	gerincvelőitek
3rd person plural	gerincvelőjük, gerincvelejük	gerincvelőik

Further reading

• gerincvelő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• gerincvelő in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).