genetika

Czech

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɡɛnɛtɪka]
• Hyphenation: ge‧ne‧ti‧ka

Noun

genetika f (relational adjective genetický)

1. genetics

Declension

Declension of genetika (hard feminine)

	singular	plural
nominative	genetika	genetiky
genitive	genetiky	genetik
dative	genetice	genetikám
accusative	genetiku	genetiky
vocative	genetiko	genetiky
locative	genetice	genetikách
instrumental	genetikou	genetikami

Derived terms

• evoluční genetika f
• populační genetika f

Related terms

• gen m

Further reading

• “genetika”, in Příruční slovník jazyka českého (in Czech), 1935–1957
• “genetika”, in Slovník spisovného jazyka českého (in Czech), 1960–1971, 1989
• “genetika”, in Internetová jazyková příručka (in Czech), 2008–2025

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɡɛnɛtikɒ]
• Hyphenation: ge‧ne‧ti‧ka
• Rhymes: -kɒ

Noun

genetika (usually uncountable, plural genetikák)

1. (biology, genetics) genetics
   • 2012, György Kosztolányi, “A genetika és környezet közti összefüggés új értelmezése”, in Magyar Tudomány‎^[1], volume 173, number 8, page 907:

     Fő jelentéstartalma szerint a genetika az öröklődést helyezi vizsgálódásai középpontjába: a betegségek, jellegek, a genetikai állomány utódokba történő átvitelének módját, sajátságait, szabályszerűségeit elemzi.

     (please add an English translation of this quotation)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)

	singular	plural
nominative	genetika	genetikák
accusative	genetikát	genetikákat
dative	genetikának	genetikáknak
instrumental	genetikával	genetikákkal
causal-final	genetikáért	genetikákért
translative	genetikává	genetikákká
terminative	genetikáig	genetikákig
essive-formal	genetikaként	genetikákként
essive-modal	—	—
inessive	genetikában	genetikákban
superessive	genetikán	genetikákon
adessive	genetikánál	genetikáknál
illative	genetikába	genetikákba
sublative	genetikára	genetikákra
allative	genetikához	genetikákhoz
elative	genetikából	genetikákból
delative	genetikáról	genetikákról
ablative	genetikától	genetikáktól
non-attributive possessive – singular	genetikáé	genetikáké
non-attributive possessive – plural	genetikáéi	genetikákéi

Possessive forms of genetika

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	genetikám	genetikáim
2nd person sing.	genetikád	genetikáid
3rd person sing.	genetikája	genetikái
1st person plural	genetikánk	genetikáink
2nd person plural	genetikátok	genetikáitok
3rd person plural	genetikájuk	genetikáik

Derived terms

• genetikai

Further reading

• genetika in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).

Indonesian

Etymology

From Dutch genetica, from English genetics.

Pronunciation

• IPA^(key): [ɡɛnɛˈtika]
• Hyphenation: gè‧nè‧ti‧ka

Noun

gènètika (plural genetika-genetika)

1. (biology, genetics) genetics:
   1. the branch of biology that deals with the transmission and variation of inherited characteristics, in particular chromosomes and DNA
   2. the genetic makeup of a specific individual or species

Alternative forms

• génétik (Johor-Riau)

Derived terms

• genetika perilaku
• genetika populasi

Further reading

• “genetika” in Kamus Besar Bahasa Indonesia, Jakarta: Agency for Language Development and Cultivation – Ministry of Education, Culture, Research, and Technology of the Republic of Indonesia, 2016.

Serbo-Croatian

Pronunciation

• IPA^(key): /ɡenětika/
• Hyphenation: ge‧ne‧ti‧ka

Noun

genètika f (Cyrillic spelling генѐтика)

1. genetics

Declension

Declension of genetika

	singular
nominative	genetika
genitive	genetike
dative	genetici
accusative	genetiku
vocative	genetiko
locative	genetici
instrumental	genetikom

Derived terms

• genètičār
• genètičkī

Related terms

• gȇn