Jump to content

fogkefe

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

fog +‎ kefe

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈfokːɛfɛ]
  • Hyphenation: fog‧ke‧fe
  • Rhymes: -fɛ

Noun

[edit]

fogkefe (plural fogkefék)

  1. toothbrush (brush for cleaning the teeth and tongue)

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative fogkefe fogkefék
accusative fogkefét fogkeféket
dative fogkefének fogkeféknek
instrumental fogkefével fogkefékkel
causal-final fogkeféért fogkefékért
translative fogkefévé fogkefékké
terminative fogkeféig fogkefékig
essive-formal fogkefeként fogkefékként
essive-modal
inessive fogkefében fogkefékben
superessive fogkefén fogkeféken
adessive fogkefénél fogkeféknél
illative fogkefébe fogkefékbe
sublative fogkefére fogkefékre
allative fogkeféhez fogkefékhez
elative fogkeféből fogkefékből
delative fogkeféről fogkefékről
ablative fogkefétől fogkeféktől
non-attributive
possessive - singular
fogkeféé fogkeféké
non-attributive
possessive - plural
fogkefééi fogkefékéi
Possessive forms of fogkefe
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. fogkefém fogkeféim
2nd person sing. fogkeféd fogkeféid
3rd person sing. fogkeféje fogkeféi
1st person plural fogkefénk fogkeféink
2nd person plural fogkefétek fogkeféitek
3rd person plural fogkeféjük fogkeféik

Further reading

[edit]
  • fogkefe in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN