foggyökér

Hungarian

Etymology

fog (“tooth”) +‎ gyökér (“root”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfoɡɟøkeːr]
• Hyphenation: fog‧gyö‧kér

Noun

foggyökér (plural foggyökerek)

1. root of tooth

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	foggyökér	foggyökerek
accusative	foggyökeret	foggyökereket
dative	foggyökérnek	foggyökereknek
instrumental	foggyökérrel	foggyökerekkel
causal-final	foggyökérért	foggyökerekért
translative	foggyökérré	foggyökerekké
terminative	foggyökérig	foggyökerekig
essive-formal	foggyökérként	foggyökerekként
essive-modal	—	—
inessive	foggyökérben	foggyökerekben
superessive	foggyökéren	foggyökereken
adessive	foggyökérnél	foggyökereknél
illative	foggyökérbe	foggyökerekbe
sublative	foggyökérre	foggyökerekre
allative	foggyökérhez	foggyökerekhez
elative	foggyökérből	foggyökerekből
delative	foggyökérről	foggyökerekről
ablative	foggyökértől	foggyökerektől
non-attributive possessive - singular	foggyökéré	foggyökereké
non-attributive possessive - plural	foggyökéréi	foggyökerekéi

Possessive forms of foggyökér
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	foggyökerem	foggyökereim
2nd person sing.	foggyökered	foggyökereid
3rd person sing.	foggyökere	foggyökerei
1st person plural	foggyökerünk	foggyökereink
2nd person plural	foggyökeretek	foggyökereitek
3rd person plural	foggyökerük	foggyökereik

Further reading

• foggyökér in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN