Jump to content

felnőtt

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Alternative forms

[edit]

Etymology

[edit]

felnő (to grow up) +‎ -tt (past-tense and past-participle suffix)

Pronunciation

[edit]

Verb

[edit]

felnőtt

  1. third-person singular indicative past indefinite of felnő

Participle

[edit]

felnőtt

  1. past participle of felnő

Adjective

[edit]

felnőtt (comparative felnőttebb, superlative legfelnőttebb)

  1. grown-up, adult

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative felnőtt felnőttek
accusative felnőttet felnőtteket
dative felnőttnek felnőtteknek
instrumental felnőttel felnőttekkel
causal-final felnőttért felnőttekért
translative felnőtté felnőttekké
terminative felnőttig felnőttekig
essive-formal felnőttként felnőttekként
essive-modal
inessive felnőttben felnőttekben
superessive felnőttön felnőtteken
adessive felnőttnél felnőtteknél
illative felnőttbe felnőttekbe
sublative felnőttre felnőttekre
allative felnőtthöz felnőttekhez
elative felnőttből felnőttekből
delative felnőttről felnőttekről
ablative felnőttől felnőttektől
non-attributive
possessive - singular
felnőtté felnőtteké
non-attributive
possessive - plural
felnőttéi felnőttekéi

Noun

[edit]

felnőtt (plural felnőttek)

  1. adult, grownup
    Coordinate term: gyerek/gyermek

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative felnőtt felnőttek
accusative felnőttet felnőtteket
dative felnőttnek felnőtteknek
instrumental felnőttel felnőttekkel
causal-final felnőttért felnőttekért
translative felnőtté felnőttekké
terminative felnőttig felnőttekig
essive-formal felnőttként felnőttekként
essive-modal
inessive felnőttben felnőttekben
superessive felnőttön felnőtteken
adessive felnőttnél felnőtteknél
illative felnőttbe felnőttekbe
sublative felnőttre felnőttekre
allative felnőtthöz felnőttekhez
elative felnőttből felnőttekből
delative felnőttről felnőttekről
ablative felnőttől felnőttektől
non-attributive
possessive - singular
felnőtté felnőtteké
non-attributive
possessive - plural
felnőttéi felnőttekéi
Possessive forms of felnőtt
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. felnőttem felnőttjeim
2nd person sing. felnőtted felnőttjeid
3rd person sing. felnőttje felnőttjei
1st person plural felnőttünk felnőttjeink
2nd person plural felnőttetek felnőttjeitek
3rd person plural felnőttjük felnőttjeik

Derived terms

[edit]
Compound words

Further reading

[edit]
  • felnőtt in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN