felkiált

Hungarian

Alternative forms

• fölkiált

Etymology

fel- +‎ kiált

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfɛlkijaːlt]
• Hyphenation: fel‧ki‧ált
• Rhymes: -aːlt

Verb

felkiált

1. (intransitive) to cry out, exclaim (followed by -ban/-ben) (to cry out suddenly, from some strong emotion)

   felkiált meglepetésében ― to cry out in astonishment

2. (intransitive) to yell, shout up to (from a lower place up to someone on a higher place)

   Felkiáltottam az emeletre: Gyere le! ― I shouted up to the second floor: Come down!

3. (transitive, rare, literary) to wake up someone from sleep with a loud cry

Conjugation

Conjugation of felkiált

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	felkiáltok	felkiáltasz	felkiált	felkiáltunk	felkiáltotok	felkiáltanak
			def.	felkiáltom	felkiáltod	felkiáltja	felkiáltjuk	felkiáltjátok	felkiáltják
			2nd obj	felkiáltalak
		past	indef.	felkiáltottam	felkiáltottál	felkiáltott	felkiáltottunk	felkiáltottatok	felkiáltottak
			def.	felkiáltottam	felkiáltottad	felkiáltotta	felkiáltottuk	felkiáltottátok	felkiáltották
			2nd obj	felkiáltottalak
		future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. fel fog kiáltani.
archaic preterite		indef.	felkiálték	felkiáltál	felkiálta	felkiáltánk	felkiáltátok	felkiáltának
		def.	felkiáltám	felkiáltád	felkiáltá	felkiáltánk	felkiáltátok	felkiálták
		2nd obj	felkiáltálak
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. felkiált vala, felkiáltott vala/volt.
archaic future	indef.	felkiáltandok	felkiáltandasz	felkiáltand	felkiáltandunk	felkiáltandotok	felkiáltandanak
	def.	felkiáltandom	felkiáltandod	felkiáltandja	felkiáltandjuk	felkiáltandjátok	felkiáltandják
	2nd obj	felkiáltandalak
condi­tional	pre­sent	indef.	felkiáltanék	felkiáltanál	felkiáltana	felkiáltanánk	felkiáltanátok	felkiáltanának
		def.	felkiáltanám	felkiáltanád	felkiáltaná	felkiáltanánk (or felkiáltanók)	felkiáltanátok	felkiáltanák
		2nd obj	felkiáltanálak
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. felkiáltott volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	felkiáltsak	felkiálts or felkiáltsál	felkiáltson	felkiáltsunk	felkiáltsatok	felkiáltsanak
			def.	felkiáltsam	felkiáltsd or felkiáltsad	felkiáltsa	felkiáltsuk	felkiáltsátok	felkiáltsák
			2nd obj	felkiáltsalak
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. felkiáltott légyen
infinitive	felkiáltani		felkiáltanom	felkiáltanod	felkiáltania	felkiáltanunk	felkiáltanotok	felkiáltaniuk
other forms	verbal noun		present part.	past part.	future part.	adverbial participle		causative
	felkiáltás		felkiáltó	felkiáltott	felkiáltandó	felkiáltva (felkiáltván)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem kiált fel or fel is kiált.

Potential conjugation of felkiált

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	felkiálthatok	felkiálthatsz	felkiálthat	felkiálthatunk	felkiálthattok	felkiálthatnak
			def.	felkiálthatom	felkiálthatod	felkiálthatja	felkiálthatjuk	felkiálthatjátok	felkiálthatják
			2nd obj	felkiálthatlak
		past	indef.	felkiálthattam	felkiálthattál	felkiálthatott	felkiálthattunk	felkiálthattatok	felkiálthattak
			def.	felkiálthattam	felkiálthattad	felkiálthatta	felkiálthattuk	felkiálthattátok	felkiálthatták
			2nd obj	felkiálthattalak
archaic preterite		indef.	felkiálthaték	felkiálthatál	felkiálthata	felkiálthatánk	felkiálthatátok	felkiálthatának
		def.	felkiálthatám	felkiálthatád	felkiálthatá	felkiálthatánk	felkiálthatátok	felkiálthaták
		2nd obj	felkiálthatálak
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. felkiálthat vala, felkiálthatott vala/volt.
archaic future	indef.	felkiálthatandok or felkiáltandhatok	felkiálthatandasz or felkiáltandhatsz	felkiálthatand or felkiáltandhat	felkiálthatandunk or felkiáltandhatunk	felkiálthatandotok or felkiáltandhattok	felkiálthatandanak or felkiáltandhatnak
	def.	felkiálthatandom or felkiáltandhatom	felkiálthatandod or felkiáltandhatod	felkiálthatandja or felkiáltandhatja	felkiálthatandjuk or felkiáltandhatjuk	felkiálthatandjátok or felkiáltandhatjátok	felkiálthatandják or felkiáltandhatják
	2nd obj	felkiálthatandalak or felkiáltandhatlak
condi­tional	pre­sent	indef.	felkiálthatnék	felkiálthatnál	felkiálthatna	felkiálthatnánk	felkiálthatnátok	felkiálthatnának
		def.	felkiálthatnám	felkiálthatnád	felkiálthatná	felkiálthatnánk (or felkiálthatnók)	felkiálthatnátok	felkiálthatnák
		2nd obj	felkiálthatnálak
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. felkiálthatott volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	felkiálthassak	felkiálthass or felkiálthassál	felkiálthasson	felkiálthassunk	felkiálthassatok	felkiálthassanak
			def.	felkiálthassam	felkiálthasd or felkiálthassad	felkiálthassa	felkiálthassuk	felkiálthassátok	felkiálthassák
			2nd obj	felkiálthassalak
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. felkiálthatott légyen
infinitive	(felkiálthatni)		(felkiálthatnom)	(felkiálthatnod)	(felkiálthatnia)	(felkiálthatnunk)	(felkiálthatnotok)	(felkiálthatniuk)
other forms	positive adjective			negative adjective		adverbial participle
	felkiáltható			felkiálthatatlan		(felkiálthatva / felkiálthatván)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem kiálthat fel or fel is kiálthat.

Derived terms

• felkiáltás → közfelkiáltás
• felkiáltó → felkiáltójel

Further reading

• felkiált in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN