főnix

Hungarian

Etymology

From Latin phoenīx, or from Ancient Greek φοῖνιξ (phoînix), from Egyptian bnw (boinu, “grey heron”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈføːniks]
• Hyphenation: fő‧nix
• Rhymes: -iks

Noun

főnix (plural főnixek)

1. phoenix (a mythological bird)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	főnix	főnixek
accusative	főnixet	főnixeket
dative	főnixnek	főnixeknek
instrumental	főnixszel	főnixekkel
causal-final	főnixért	főnixekért
translative	főnixszé	főnixekké
terminative	főnixig	főnixekig
essive-formal	főnixként	főnixekként
essive-modal	—	—
inessive	főnixben	főnixekben
superessive	főnixen	főnixeken
adessive	főnixnél	főnixeknél
illative	főnixbe	főnixekbe
sublative	főnixre	főnixekre
allative	főnixhez	főnixekhez
elative	főnixből	főnixekből
delative	főnixről	főnixekről
ablative	főnixtől	főnixektől
non-attributive possessive - singular	főnixé	főnixeké
non-attributive possessive - plural	főnixéi	főnixekéi

Possessive forms of főnix
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	főnixem	főnixeim
2nd person sing.	főnixed	főnixeid
3rd person sing.	főnixe	főnixei
1st person plural	főnixünk	főnixeink
2nd person plural	főnixetek	főnixeitek
3rd person plural	főnixük	főnixeik

Synonyms

Compound words

• főnixmadár

 

Further reading

• főnix in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN