eszmény

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From ész +‎ -mény.

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈɛsmeːɲ]
  • Hyphenation: esz‧mény
  • Rhymes: -eːɲ

Noun

[edit]

eszmény (plural eszmények)

  1. (obsolete) philosophizing, axiom
    Synonyms: bölcselkedés, axióma
  2. ideal
    Synonyms: eszménykép, ideál, mintakép, példakép

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative eszmény eszmények
accusative eszményt eszményeket
dative eszménynek eszményeknek
instrumental eszménnyel eszményekkel
causal-final eszményért eszményekért
translative eszménnyé eszményekké
terminative eszményig eszményekig
essive-formal eszményként eszményekként
essive-modal eszményül
inessive eszményben eszményekben
superessive eszményen eszményeken
adessive eszménynél eszményeknél
illative eszménybe eszményekbe
sublative eszményre eszményekre
allative eszményhez eszményekhez
elative eszményből eszményekből
delative eszményről eszményekről
ablative eszménytől eszményektől
non-attributive
possessive - singular
eszményé eszményeké
non-attributive
possessive - plural
eszményéi eszményekéi
Possessive forms of eszmény
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. eszményem eszményeim
2nd person sing. eszményed eszményeid
3rd person sing. eszménye eszményei
1st person plural eszményünk eszményeink
2nd person plural eszményetek eszményeitek
3rd person plural eszményük eszményeik

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]
  • eszmény in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • eszmény in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).