engedetlenkedik

Hungarian

Etymology

engedetlen (“disobedient”) +‎ -kedik (verb-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɛŋɡɛdɛtlɛŋkɛdik]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: en‧ge‧det‧len‧ke‧dik
• Rhymes: -ɛdik

Verb

engedetlenkedik

1. (intransitive) to disobey

   Antonym: szót fogad

Conjugation

Conjugation of engedetlenkedik

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	engedetlenkedem or engedetlenkedek	engedetlenkedsz	engedetlenkedik	engedetlenkedünk	engedetlenkedtek	engedetlenkednek
			def.	intransitive verb, definite forms are not used
			2nd obj
		past	indef.	engedetlenkedtem	engedetlenkedtél	engedetlenkedett	engedetlenkedtünk	engedetlenkedtetek	engedetlenkedtek
			def.	―
			2nd obj
		future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. engedetlenkedni fog.
archaic preterite		indef.	engedetlenkedék or engedetlenkedém	engedetlenkedél	engedetlenkede or engedetlenkedék	engedetlenkedénk	engedetlenkedétek	engedetlenkedének
		def.	―
		2nd obj
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. engedetlenkedik vala, engedetlenkedett vala/volt.
archaic future	indef.	engedetlenkedendek (or engedetlenkedendem)	engedetlenkedendesz (or engedetlenkedendel)	engedetlenkedend (or engedetlenkedendik*)	engedetlenkedendünk	engedetlenkedendetek	engedetlenkedendenek
	def.	―
	2nd obj
condi­tional	pre­sent	indef.	engedetlenkednék (or engedetlenkedném)	engedetlenkednél	engedetlenkedne (or engedetlenkednék*)	engedetlenkednénk	engedetlenkednétek	engedetlenkednének
		def.	―
		2nd obj
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. engedetlenkedett volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	engedetlenkedjek  or engedetlenkedjem	engedetlenkedj or engedetlenkedjél	engedetlenkedjen or engedetlenkedjék	engedetlenkedjünk	engedetlenkedjetek	engedetlenkedjenek
			def.	―
			2nd obj
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. engedetlenkedett légyen
infinitive	engedetlenkedni		engedetlenkednem	engedetlenkedned	engedetlenkednie	engedetlenkednünk	engedetlenkednetek	engedetlenkedniük
other forms	verbal noun		present part.	past part.	future part.	adverbial participle		causative
	engedetlenkedés		engedetlenkedő	engedetlenkedett	―	engedetlenkedve (engedetlenkedvén)

Potential conjugation of engedetlenkedik

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	engedetlenkedhetek (or engedetlenkedhetem)	engedetlenkedhetsz (or engedetlenkedhetel)	engedetlenkedhet (or engedetlenkedhetik)	engedetlenkedhetünk	engedetlenkedhettek	engedetlenkedhetnek
			def.	intransitive verb, definite forms are not used
			2nd obj
		past	indef.	engedetlenkedhettem	engedetlenkedhettél	engedetlenkedhetett	engedetlenkedhettünk	engedetlenkedhettetek	engedetlenkedhettek
			def.	―
			2nd obj
archaic preterite		indef.	engedetlenkedheték or engedetlenkedhetém	engedetlenkedhetél	engedetlenkedhete or engedetlenkedheték	engedetlenkedheténk	engedetlenkedhetétek	engedetlenkedhetének
		def.	―
		2nd obj
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. engedetlenkedhet vala, engedetlenkedhetett vala/volt.
archaic future	indef.	engedetlenkedhetendek or engedetlenkedandhatok (or engedetlenkedhetendem or engedetlenkedandhatom)	engedetlenkedhetendesz or engedetlenkedandhatsz (or engedetlenkedhetendel or engedetlenkedandhatol)	engedetlenkedhetend or engedetlenkedandhat (or engedetlenkedhetendik or engedetlenkedandhatik*)	engedetlenkedhetendünk or engedetlenkedandhatunk	engedetlenkedhetendetek or engedetlenkedandhattok	engedetlenkedhetendenek or engedetlenkedandhatnak
	def.	―
	2nd obj
condi­tional	pre­sent	indef.	engedetlenkedhetnék (or engedetlenkedhetném)	engedetlenkedhetnél	engedetlenkedhetne (or engedetlenkedhetnék*)	engedetlenkedhetnénk	engedetlenkedhetnétek	engedetlenkedhetnének
		def.	―
		2nd obj
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. engedetlenkedhetett volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	engedetlenkedhessek or engedetlenkedhessem	engedetlenkedhess or engedetlenkedhessél	engedetlenkedhessen or engedetlenkedhessék	engedetlenkedhessünk	engedetlenkedhessetek	engedetlenkedhessenek
			def.	―
			2nd obj
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. engedetlenkedhetett légyen
infinitive	(engedetlenkedhetni)		(engedetlenkedhetnem)	(engedetlenkedhetned)	(engedetlenkedhetnie)	(engedetlenkedhetnünk)	(engedetlenkedhetnetek)	(engedetlenkedhetniük)
other forms	positive adjective			negative adjective		adverbial participle
	―			―		(engedetlenkedhetve / engedetlenkedhetvén)

Derived terms

• engedetlenkedés

Further reading

• engedetlenkedik in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• engedetlenkedik in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).