elismert
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Verb
[edit]elismert
Participle
[edit]elismert
Adjective
[edit]elismert (comparative elismertebb, superlative legelismertebb)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | elismert | elismertek |
| accusative | elismertet | elismerteket |
| dative | elismertnek | elismerteknek |
| instrumental | elismerttel | elismertekkel |
| causal-final | elismertért | elismertekért |
| translative | elismertté | elismertekké |
| terminative | elismertig | elismertekig |
| essive-formal | elismertként | elismertekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | elismertben | elismertekben |
| superessive | elismerten | elismerteken |
| adessive | elismertnél | elismerteknél |
| illative | elismertbe | elismertekbe |
| sublative | elismertre | elismertekre |
| allative | elismerthez | elismertekhez |
| elative | elismertből | elismertekből |
| delative | elismertről | elismertekről |
| ablative | elismerttől | elismertektől |
| non-attributive possessive - singular |
elismerté | elismerteké |
| non-attributive possessive - plural |
elismertéi | elismertekéi |
Further reading
[edit]- elismert in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- elismert in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).