egyidejű
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]egy (“one”) + idejű (“of time”)
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]egyidejű (not comparable)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | egyidejű | egyidejűek |
| accusative | egyidejűt | egyidejűeket |
| dative | egyidejűnek | egyidejűeknek |
| instrumental | egyidejűvel | egyidejűekkel |
| causal-final | egyidejűért | egyidejűekért |
| translative | egyidejűvé | egyidejűekké |
| terminative | egyidejűig | egyidejűekig |
| essive-formal | egyidejűként | egyidejűekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | egyidejűben | egyidejűekben |
| superessive | egyidejűn | egyidejűeken |
| adessive | egyidejűnél | egyidejűeknél |
| illative | egyidejűbe | egyidejűekbe |
| sublative | egyidejűre | egyidejűekre |
| allative | egyidejűhöz | egyidejűekhez |
| elative | egyidejűből | egyidejűekből |
| delative | egyidejűről | egyidejűekről |
| ablative | egyidejűtől | egyidejűektől |
| non-attributive possessive - singular |
egyidejűé | egyidejűeké |
| non-attributive possessive - plural |
egyidejűéi | egyidejűekéi |
Derived terms
[edit]Further reading
[edit]- egyidejű in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- egyidejű in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).