idejű

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

idő (time) +‎ -jű (adjective-forming suffix denoting possession or similarity)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈidɛjyː]
  • Hyphenation: ide‧jű
  • Rhymes: -jyː

Adjective

[edit]

idejű (not comparable)

  1. of time, duration, term
    teljes idejűfull-time
    valós idejűreal-time
    határozott idejű szerződésfixed-term contract

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative idejű idejűek
accusative idejűt idejűeket
dative idejűnek idejűeknek
instrumental idejűvel idejűekkel
causal-final idejűért idejűekért
translative idejűvé idejűekké
terminative idejűig idejűekig
essive-formal idejűként idejűekként
essive-modal
inessive idejűben idejűekben
superessive idejűn idejűeken
adessive idejűnél idejűeknél
illative idejűbe idejűekbe
sublative idejűre idejűekre
allative idejűhöz idejűekhez
elative idejűből idejűekből
delative idejűről idejűekről
ablative idejűtől idejűektől
non-attributive
possessive - singular
idejűé idejűeké
non-attributive
possessive - plural
idejűéi idejűekéi

Derived terms

[edit]