egyetlen

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

egy (one) +‎ -etlen[1]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈɛɟːɛtlɛn]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: egyet‧len
  • Rhymes: -ɛn

Adjective

[edit]

egyetlen (not comparable)

  1. only, sole, single
    Te vagy az egyetlen rokonom.You are my only relative.

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative egyetlen egyetlenek
accusative egyetlent egyetleneket
dative egyetlennek egyetleneknek
instrumental egyetlennel egyetlenekkel
causal-final egyetlenért egyetlenekért
translative egyetlenné egyetlenekké
terminative egyetlenig egyetlenekig
essive-formal egyetlenként egyetlenekként
essive-modal
inessive egyetlenben egyetlenekben
superessive egyetlenen egyetleneken
adessive egyetlennél egyetleneknél
illative egyetlenbe egyetlenekbe
sublative egyetlenre egyetlenekre
allative egyetlenhez egyetlenekhez
elative egyetlenből egyetlenekből
delative egyetlenről egyetlenekről
ablative egyetlentől egyetlenektől
non-attributive
possessive - singular
egyetlené egyetleneké
non-attributive
possessive - plural
egyetlenéi egyetlenekéi

Derived terms

[edit]
Compound words

Noun

[edit]

egyetlen (usually uncountable, plural egyetlenek)

  1. (chiefly with a first-person singular possessive suffix) one’s darling, sweetheart, one and only

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative egyetlen egyetlenek
accusative egyetlent egyetleneket
dative egyetlennek egyetleneknek
instrumental egyetlennel egyetlenekkel
causal-final egyetlenért egyetlenekért
translative egyetlenné egyetlenekké
terminative egyetlenig egyetlenekig
essive-formal egyetlenként egyetlenekként
essive-modal
inessive egyetlenben egyetlenekben
superessive egyetlenen egyetleneken
adessive egyetlennél egyetleneknél
illative egyetlenbe egyetlenekbe
sublative egyetlenre egyetlenekre
allative egyetlenhez egyetlenekhez
elative egyetlenből egyetlenekből
delative egyetlenről egyetlenekről
ablative egyetlentől egyetlenektől
non-attributive
possessive - singular
egyetlené egyetleneké
non-attributive
possessive - plural
egyetlenéi egyetlenekéi
Possessive forms of egyetlen
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. egyetlenem egyetleneim, egyetlenjeim
2nd person sing. egyetlened egyetleneid, egyetlenjeid
3rd person sing. egyetlene, egyetlenje egyetlenei, egyetlenjei
1st person plural egyetlenünk egyetleneink, egyetlenjeink
2nd person plural egyetlenetek egyetleneitek, egyetlenjeitek
3rd person plural egyetlenük, egyetlenjük egyetleneik, egyetlenjeik

References

[edit]
  1. ^ egyetlen in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

[edit]
  • egyetlen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • egyetlen in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).