Jump to content

egyesülés

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

egyesül +‎ -és

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈɛɟːɛʃyleːʃ] (phonetic respelling: eggyesülés)
  • Hyphenation: egye‧sü‧lés

Noun

[edit]

egyesülés (plural egyesülések)

  1. union (the state of being united or joined)
    Coordinate term: egyesítés

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative egyesülés egyesülések
accusative egyesülést egyesüléseket
dative egyesülésnek egyesüléseknek
instrumental egyesüléssel egyesülésekkel
causal-final egyesülésért egyesülésekért
translative egyesüléssé egyesülésekké
terminative egyesülésig egyesülésekig
essive-formal egyesülésként egyesülésekként
essive-modal
inessive egyesülésben egyesülésekben
superessive egyesülésen egyesüléseken
adessive egyesülésnél egyesüléseknél
illative egyesülésbe egyesülésekbe
sublative egyesülésre egyesülésekre
allative egyesüléshez egyesülésekhez
elative egyesülésből egyesülésekből
delative egyesülésről egyesülésekről
ablative egyesüléstől egyesülésektől
non-attributive
possessive - singular
egyesülésé egyesüléseké
non-attributive
possessive - plural
egyesüléséi egyesülésekéi
Possessive forms of egyesülés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. egyesülésem egyesüléseim
2nd person sing. egyesülésed egyesüléseid
3rd person sing. egyesülése egyesülései
1st person plural egyesülésünk egyesüléseink
2nd person plural egyesülésetek egyesüléseitek
3rd person plural egyesülésük egyesüléseik

Further reading

[edit]
  • egyesülés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • egyesülés in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).