disztingvált
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]disztingvál + -t
Pronunciation
[edit]Verb
[edit]disztingvált
Participle
[edit]disztingvált
Adjective
[edit]disztingvált (comparative disztingváltabb, superlative legdisztingváltabb)
- distinguished (having a dignified appearance or demeanor)
- Synonyms: előkelő, finom, választékos
Declension
[edit]| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | disztingvált | disztingváltak |
| accusative | disztingváltat | disztingváltakat |
| dative | disztingváltnak | disztingváltaknak |
| instrumental | disztingválttal | disztingváltakkal |
| causal-final | disztingváltért | disztingváltakért |
| translative | disztingválttá | disztingváltakká |
| terminative | disztingváltig | disztingváltakig |
| essive-formal | disztingváltként | disztingváltakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | disztingváltban | disztingváltakban |
| superessive | disztingválton | disztingváltakon |
| adessive | disztingváltnál | disztingváltaknál |
| illative | disztingváltba | disztingváltakba |
| sublative | disztingváltra | disztingváltakra |
| allative | disztingválthoz | disztingváltakhoz |
| elative | disztingváltból | disztingváltakból |
| delative | disztingváltról | disztingváltakról |
| ablative | disztingválttól | disztingváltaktól |
| non-attributive possessive - singular |
disztingválté | disztingváltaké |
| non-attributive possessive - plural |
disztingváltéi | disztingváltakéi |
Derived terms
[edit]Further reading
[edit]- disztingvált in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- disztingvált in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).