diótörő
Hungarian
[edit]
Etymology
[edit]dió (“walnut”) + törő (“cracking, cracker”)
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]diótörő (plural diótörők)
Declension
[edit]| Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | diótörő | diótörők |
| accusative | diótörőt | diótörőket |
| dative | diótörőnek | diótörőknek |
| instrumental | diótörővel | diótörőkkel |
| causal-final | diótörőért | diótörőkért |
| translative | diótörővé | diótörőkké |
| terminative | diótörőig | diótörőkig |
| essive-formal | diótörőként | diótörőkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | diótörőben | diótörőkben |
| superessive | diótörőn | diótörőkön |
| adessive | diótörőnél | diótörőknél |
| illative | diótörőbe | diótörőkbe |
| sublative | diótörőre | diótörőkre |
| allative | diótörőhöz | diótörőkhöz |
| elative | diótörőből | diótörőkből |
| delative | diótörőről | diótörőkről |
| ablative | diótörőtől | diótörőktől |
| non-attributive possessive - singular |
diótörőé | diótörőké |
| non-attributive possessive - plural |
diótörőéi | diótörőkéi |
| Possessive forms of diótörő | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | diótörőm | diótörőim |
| 2nd person sing. | diótörőd | diótörőid |
| 3rd person sing. | diótörője | diótörői |
| 1st person plural | diótörőnk | diótörőink |
| 2nd person plural | diótörőtök | diótörőitek |
| 3rd person plural | diótörőjük | diótörőik |
Further reading
[edit]- diótörő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- diótörő in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).