döntetlen

Hungarian

Etymology

dönt (“to decide”) +‎ -etlen (“without, -less, un-”, privative adjective-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈdøntɛtlɛn]
• Hyphenation: dön‧tet‧len
• Rhymes: -ɛn

Adjective

döntetlen (not comparable)

1. (sports) drawn, undecided (of a competition or match that did not bring victory to either side, in which both sides achieved the same result)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	döntetlen	döntetlenek
accusative	döntetlent	döntetleneket
dative	döntetlennek	döntetleneknek
instrumental	döntetlennel	döntetlenekkel
causal-final	döntetlenért	döntetlenekért
translative	döntetlenné	döntetlenekké
terminative	döntetlenig	döntetlenekig
essive-formal	döntetlenként	döntetlenekként
essive-modal	döntetlenül	—
inessive	döntetlenben	döntetlenekben
superessive	döntetlenen	döntetleneken
adessive	döntetlennél	döntetleneknél
illative	döntetlenbe	döntetlenekbe
sublative	döntetlenre	döntetlenekre
allative	döntetlenhez	döntetlenekhez
elative	döntetlenből	döntetlenekből
delative	döntetlenről	döntetlenekről
ablative	döntetlentől	döntetlenektől
non-attributive possessive - singular	döntetlené	döntetleneké
non-attributive possessive - plural	döntetlenéi	döntetlenekéi

Noun

döntetlen (plural döntetlenek)

1. (sports) draw, tie (the situation in which two or more participants in a competition are placed equally)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	döntetlen	döntetlenek
accusative	döntetlent	döntetleneket
dative	döntetlennek	döntetleneknek
instrumental	döntetlennel	döntetlenekkel
causal-final	döntetlenért	döntetlenekért
translative	döntetlenné	döntetlenekké
terminative	döntetlenig	döntetlenekig
essive-formal	döntetlenként	döntetlenekként
essive-modal	—	—
inessive	döntetlenben	döntetlenekben
superessive	döntetlenen	döntetleneken
adessive	döntetlennél	döntetleneknél
illative	döntetlenbe	döntetlenekbe
sublative	döntetlenre	döntetlenekre
allative	döntetlenhez	döntetlenekhez
elative	döntetlenből	döntetlenekből
delative	döntetlenről	döntetlenekről
ablative	döntetlentől	döntetlenektől
non-attributive possessive - singular	döntetlené	döntetleneké
non-attributive possessive - plural	döntetlenéi	döntetlenekéi

Possessive forms of döntetlen
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	döntetlenem	döntetleneim, döntetlenjeim
2nd person sing.	döntetlened	döntetleneid, döntetlenjeid
3rd person sing.	döntetlene, döntetlenje	döntetlenei, döntetlenjei
1st person plural	döntetlenünk	döntetleneink, döntetlenjeink
2nd person plural	döntetlenetek	döntetleneitek, döntetlenjeitek
3rd person plural	döntetlenük, döntetlenjük	döntetleneik, döntetlenjeik

Further reading

• döntetlen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• döntetlen in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).