csemelet

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Alternative forms

[edit]

Etymology

[edit]

First attested in 1311. From Old French chamelot (camlet).

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈt͡ʃɛmɛlɛt]
  • Hyphenation: cse‧me‧let

Noun

[edit]

csemelet (plural csemeletek)

  1. (obsolete) camlet
    • 1901, Kálmán Mikszáth: "Szelistyei asszonyok" (The Women of Szelistye), chapter III: [1]
      A főurak hétköznapi viselete csak a posztó finomságában különbözik a kis urakétól. Ippri posztó, csemelet, fusztán, dorniki vagy tournai-i szövet-e? Ez jelenti, ki milyen módú.
      (please add an English translation of this quotation)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative csemelet csemeletek
accusative csemeletet csemeleteket
dative csemeletnek csemeleteknek
instrumental csemelettel csemeletekkel
causal-final csemeletért csemeletekért
translative csemeletté csemeletekké
terminative csemeletig csemeletekig
essive-formal csemeletként csemeletekként
essive-modal
inessive csemeletben csemeletekben
superessive csemeleten csemeleteken
adessive csemeletnél csemeleteknél
illative csemeletbe csemeletekbe
sublative csemeletre csemeletekre
allative csemelethez csemeletekhez
elative csemeletből csemeletekből
delative csemeletről csemeletekről
ablative csemelettől csemeletektől
non-attributive
possessive - singular
csemeleté csemeleteké
non-attributive
possessive - plural
csemeletéi csemeletekéi
Possessive forms of csemelet
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. csemeletem csemeleteim
2nd person sing. csemeleted csemeleteid
3rd person sing. csemelete csemeletei
1st person plural csemeletünk csemeleteink
2nd person plural csemeletetek csemeleteitek
3rd person plural csemeletük csemeleteik