családfa

Hungarian

Etymology

család (“family”) +‎ fa (“tree”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈt͡ʃɒlaːtfɒ]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: csa‧lád‧fa
• Rhymes: -fɒ

Noun

családfa (plural családfák)

1. family tree

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	családfa	családfák
accusative	családfát	családfákat
dative	családfának	családfáknak
instrumental	családfával	családfákkal
causal-final	családfáért	családfákért
translative	családfává	családfákká
terminative	családfáig	családfákig
essive-formal	családfaként	családfákként
essive-modal	—	—
inessive	családfában	családfákban
superessive	családfán	családfákon
adessive	családfánál	családfáknál
illative	családfába	családfákba
sublative	családfára	családfákra
allative	családfához	családfákhoz
elative	családfából	családfákból
delative	családfáról	családfákról
ablative	családfától	családfáktól
non-attributive possessive - singular	családfáé	családfáké
non-attributive possessive - plural	családfáéi	családfákéi

Possessive forms of családfa
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	családfám	családfáim
2nd person sing.	családfád	családfáid
3rd person sing.	családfája	családfái
1st person plural	családfánk	családfáink
2nd person plural	családfátok	családfáitok
3rd person plural	családfájuk	családfáik

Further reading

• családfa in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• családfa in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).