családfáid

Hungarian

Etymology

családfa +‎ -id (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈt͡ʃɒlaːtfaːjid]
• Hyphenation: csa‧lád‧fá‧id

Noun

családfáid

1. second-person singular multiple-possession possessive of családfa

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)

	singular	plural
nominative	—	családfáid
accusative	—	családfáidat
dative	—	családfáidnak
instrumental	—	családfáiddal
causal-final	—	családfáidért
translative	—	családfáiddá
terminative	—	családfáidig
essive-formal	—	családfáidként
essive-modal	—	családfáidul
inessive	—	családfáidban
superessive	—	családfáidon
adessive	—	családfáidnál
illative	—	családfáidba
sublative	—	családfáidra
allative	—	családfáidhoz
elative	—	családfáidból
delative	—	családfáidról
ablative	—	családfáidtól
non-attributive possessive – singular	—	családfáidé
non-attributive possessive – plural	—	családfáidéi