bogrács

Hungarian

bogrács

Etymology

From Ottoman Turkish باقراج (bakrac, “copper bucket”), from باقر (bakır, “copper”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈboɡraːt͡ʃ]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: bog‧rács
• Rhymes: -aːt͡ʃ

Noun

bogrács (plural bográcsok)

1. cauldron (large suspended metal pot for cooking over an open fire)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	bogrács	bográcsok
accusative	bográcsot	bográcsokat
dative	bográcsnak	bográcsoknak
instrumental	bográccsal	bográcsokkal
causal-final	bográcsért	bográcsokért
translative	bográccsá	bográcsokká
terminative	bográcsig	bográcsokig
essive-formal	bográcsként	bográcsokként
essive-modal	—	—
inessive	bográcsban	bográcsokban
superessive	bográcson	bográcsokon
adessive	bográcsnál	bográcsoknál
illative	bográcsba	bográcsokba
sublative	bográcsra	bográcsokra
allative	bográcshoz	bográcsokhoz
elative	bográcsból	bográcsokból
delative	bográcsról	bográcsokról
ablative	bográcstól	bográcsoktól
non-attributive possessive - singular	bográcsé	bográcsoké
non-attributive possessive - plural	bográcséi	bográcsokéi

Possessive forms of bogrács
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	bográcsom	bográcsaim
2nd person sing.	bográcsod	bográcsaid
3rd person sing.	bográcsa	bográcsai
1st person plural	bográcsunk	bográcsaink
2nd person plural	bográcsotok	bográcsaitok
3rd person plural	bográcsuk	bográcsaik

Derived terms

• bográcsos
• bográcsozik

 

Descendants

• → Polish: bogracz
• → Ukrainian: бограч (bohrač)

Further reading

• bogrács in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• bogrács in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).