bevándorlás

Hungarian

Etymology

bevándorol +‎ -ás

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈbɛvaːndorlaːʃ]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: be‧ván‧dor‧lás

Noun

bevándorlás (plural bevándorlások)

1. immigration

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)

	singular	plural
nominative	bevándorlás	bevándorlások
accusative	bevándorlást	bevándorlásokat
dative	bevándorlásnak	bevándorlásoknak
instrumental	bevándorlással	bevándorlásokkal
causal-final	bevándorlásért	bevándorlásokért
translative	bevándorlássá	bevándorlásokká
terminative	bevándorlásig	bevándorlásokig
essive-formal	bevándorlásként	bevándorlásokként
essive-modal	—	—
inessive	bevándorlásban	bevándorlásokban
superessive	bevándorláson	bevándorlásokon
adessive	bevándorlásnál	bevándorlásoknál
illative	bevándorlásba	bevándorlásokba
sublative	bevándorlásra	bevándorlásokra
allative	bevándorláshoz	bevándorlásokhoz
elative	bevándorlásból	bevándorlásokból
delative	bevándorlásról	bevándorlásokról
ablative	bevándorlástól	bevándorlásoktól
non-attributive possessive – singular	bevándorlásé	bevándorlásoké
non-attributive possessive – plural	bevándorláséi	bevándorlásokéi

Possessive forms of bevándorlás

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	bevándorlásom	bevándorlásaim
2nd person sing.	bevándorlásod	bevándorlásaid
3rd person sing.	bevándorlása	bevándorlásai
1st person plural	bevándorlásunk	bevándorlásaink
2nd person plural	bevándorlásotok	bevándorlásaitok
3rd person plural	bevándorlásuk	bevándorlásaik

Further reading

• bevándorlás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• bevándorlás in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).