bútordarab

Hungarian

Etymology

bútor (“furniture”) +‎ darab (“piece”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈbuːtordɒrɒb]
• Hyphenation: bú‧tor‧da‧rab

Noun

bútordarab (plural bútordarabok)

1. furniture (a piece of furniture, an item, or items, (usually) in a room)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	bútordarab	bútordarabok
accusative	bútordarabot	bútordarabokat
dative	bútordarabnak	bútordaraboknak
instrumental	bútordarabbal	bútordarabokkal
causal-final	bútordarabért	bútordarabokért
translative	bútordarabbá	bútordarabokká
terminative	bútordarabig	bútordarabokig
essive-formal	bútordarabként	bútordarabokként
essive-modal	—	—
inessive	bútordarabban	bútordarabokban
superessive	bútordarabon	bútordarabokon
adessive	bútordarabnál	bútordaraboknál
illative	bútordarabba	bútordarabokba
sublative	bútordarabra	bútordarabokra
allative	bútordarabhoz	bútordarabokhoz
elative	bútordarabból	bútordarabokból
delative	bútordarabról	bútordarabokról
ablative	bútordarabtól	bútordaraboktól
non-attributive possessive - singular	bútordarabé	bútordaraboké
non-attributive possessive - plural	bútordarabéi	bútordarabokéi

Possessive forms of bútordarab
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	bútordarabom	bútordarabjaim
2nd person sing.	bútordarabod	bútordarabjaid
3rd person sing.	bútordarabja	bútordarabjai
1st person plural	bútordarabunk	bútordarabjaink
2nd person plural	bútordarabotok	bútordarabjaitok
3rd person plural	bútordarabjuk	bútordarabjaik

Further reading

• bútordarab in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• bútordarab in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).