arszlán

Hungarian

Etymology

Borrowed from Ottoman Turkish ارسلان (arslān, “lion”) to render the French word lion (“a dandy”) (literally, “lion”) into Hungarian. Modern Turkish spelling is arslan.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɒrslaːn]
• Hyphenation: arsz‧lán
• Rhymes: -aːn

Noun

arszlán (plural arszlánok)

1. (archaic) dandy

   Synonyms: piperkőc, ficsúr, divatfi, gigerli, dendi, bájgúnár, zsúrfiú

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	arszlán	arszlánok
accusative	arszlánt	arszlánokat
dative	arszlánnak	arszlánoknak
instrumental	arszlánnal	arszlánokkal
causal-final	arszlánért	arszlánokért
translative	arszlánná	arszlánokká
terminative	arszlánig	arszlánokig
essive-formal	arszlánként	arszlánokként
essive-modal	—	—
inessive	arszlánban	arszlánokban
superessive	arszlánon	arszlánokon
adessive	arszlánnál	arszlánoknál
illative	arszlánba	arszlánokba
sublative	arszlánra	arszlánokra
allative	arszlánhoz	arszlánokhoz
elative	arszlánból	arszlánokból
delative	arszlánról	arszlánokról
ablative	arszlántól	arszlánoktól
non-attributive possessive - singular	arszláné	arszlánoké
non-attributive possessive - plural	arszlánéi	arszlánokéi

Possessive forms of arszlán
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	arszlánom	arszlánjaim
2nd person sing.	arszlánod	arszlánjaid
3rd person sing.	arszlánja	arszlánjai
1st person plural	arszlánunk	arszlánjaink
2nd person plural	arszlánotok	arszlánjaitok
3rd person plural	arszlánjuk	arszlánjaik

Related terms

• oroszlán

Further reading

• arszlán in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• arszlán in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).