Jump to content

anyanyelv

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

anya (mother) +‎ nyelv (language, tongue)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈɒɲɒɲɛlv]
  • Hyphenation: anya‧nyelv
  • Rhymes: -ɛlv

Noun

[edit]

anyanyelv (plural anyanyelvek)

  1. mother tongue, native language

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative anyanyelv anyanyelvek
accusative anyanyelvet anyanyelveket
dative anyanyelvnek anyanyelveknek
instrumental anyanyelvvel anyanyelvekkel
causal-final anyanyelvért anyanyelvekért
translative anyanyelvvé anyanyelvekké
terminative anyanyelvig anyanyelvekig
essive-formal anyanyelvként anyanyelvekként
essive-modal
inessive anyanyelvben anyanyelvekben
superessive anyanyelven anyanyelveken
adessive anyanyelvnél anyanyelveknél
illative anyanyelvbe anyanyelvekbe
sublative anyanyelvre anyanyelvekre
allative anyanyelvhez anyanyelvekhez
elative anyanyelvből anyanyelvekből
delative anyanyelvről anyanyelvekről
ablative anyanyelvtől anyanyelvektől
non-attributive
possessive - singular
anyanyelvé anyanyelveké
non-attributive
possessive - plural
anyanyelvéi anyanyelvekéi
Possessive forms of anyanyelv
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. anyanyelvem anyanyelveim
2nd person sing. anyanyelved anyanyelveid
3rd person sing. anyanyelve anyanyelvei
1st person plural anyanyelvünk anyanyelveink
2nd person plural anyanyelvetek anyanyelveitek
3rd person plural anyanyelvük anyanyelveik

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]
  • anyanyelv in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • anyanyelv in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).