úttörőtábor

Hungarian

úttörő (“pioneer”) +‎ tábor (“camp”)

úttörőtábor (plural úttörőtáborok)

Inflection (stem in *-o-*, back harmony)
	singular	plural
nominative	úttörőtábor	úttörőtáborok
accusative	úttörőtábort	úttörőtáborokat
dative	úttörőtábornak	úttörőtáboroknak
instrumental	úttörőtáborral	úttörőtáborokkal
causal-final	úttörőtáborért	úttörőtáborokért
translative	úttörőtáborrá	úttörőtáborokká
terminative	úttörőtáborig	úttörőtáborokig
essive-formal	úttörőtáborként	úttörőtáborokként
essive-modal	—	—
inessive	úttörőtáborban	úttörőtáborokban
superessive	úttörőtáboron	úttörőtáborokon
adessive	úttörőtábornál	úttörőtáboroknál
illative	úttörőtáborba	úttörőtáborokba
sublative	úttörőtáborra	úttörőtáborokra
allative	úttörőtáborhoz	úttörőtáborokhoz
elative	úttörőtáborból	úttörőtáborokból
delative	úttörőtáborról	úttörőtáborokról
ablative	úttörőtábortól	úttörőtáboroktól
non-attributive possessive – singular	úttörőtáboré	úttörőtáboroké
non-attributive possessive – plural	úttörőtáboréi	úttörőtáborokéi