Jump to content

újdonság

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From archaic újdon (novel, entirely new, a variant of új (new)) +‎ -ság (noun-forming suffix).

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈuːjdonʃaːɡ]
  • Hyphenation: új‧don‧ság
  • Rhymes: -aːɡ

Noun

[edit]

újdonság (countable and uncountable, plural újdonságok)

  1. novelty (the state of being new)
  2. novelty (a new product; an innovation)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative újdonság újdonságok
accusative újdonságot újdonságokat
dative újdonságnak újdonságoknak
instrumental újdonsággal újdonságokkal
causal-final újdonságért újdonságokért
translative újdonsággá újdonságokká
terminative újdonságig újdonságokig
essive-formal újdonságként újdonságokként
essive-modal
inessive újdonságban újdonságokban
superessive újdonságon újdonságokon
adessive újdonságnál újdonságoknál
illative újdonságba újdonságokba
sublative újdonságra újdonságokra
allative újdonsághoz újdonságokhoz
elative újdonságból újdonságokból
delative újdonságról újdonságokról
ablative újdonságtól újdonságoktól
non-attributive
possessive - singular
újdonságé újdonságoké
non-attributive
possessive - plural
újdonságéi újdonságokéi
Possessive forms of újdonság
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. újdonságom újdonságaim
2nd person sing. újdonságod újdonságaid
3rd person sing. újdonsága újdonságai
1st person plural újdonságunk újdonságaink
2nd person plural újdonságotok újdonságaitok
3rd person plural újdonságuk újdonságaik
[edit]

Further reading

[edit]