ólomecet

Hungarian

Etymology

ólom +‎ ecet

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈoːlomɛt͡sɛt]
• Hyphenation: ólom‧ecet

Noun

ólomecet (plural ólomecetek)

1. lead acetate

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	ólomecet	ólomecetek
accusative	ólomecetet	ólomeceteket
dative	ólomecetnek	ólomeceteknek
instrumental	ólomecettel	ólomecetekkel
causal-final	ólomecetért	ólomecetekért
translative	ólomecetté	ólomecetekké
terminative	ólomecetig	ólomecetekig
essive-formal	ólomecetként	ólomecetekként
essive-modal	—	—
inessive	ólomecetben	ólomecetekben
superessive	ólomeceten	ólomeceteken
adessive	ólomecetnél	ólomeceteknél
illative	ólomecetbe	ólomecetekbe
sublative	ólomecetre	ólomecetekre
allative	ólomecethez	ólomecetekhez
elative	ólomecetből	ólomecetekből
delative	ólomecetről	ólomecetekről
ablative	ólomecettől	ólomecetektől
non-attributive possessive - singular	ólomeceté	ólomeceteké
non-attributive possessive - plural	ólomecetéi	ólomecetekéi

Possessive forms of ólomecet
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	ólomecetem	ólomeceteim
2nd person sing.	ólomeceted	ólomeceteid
3rd person sing.	ólomecete	ólomecetei
1st person plural	ólomecetünk	ólomeceteink
2nd person plural	ólomecetetek	ólomeceteitek
3rd person plural	ólomecetük	ólomeceteik

Further reading

• ólomecet in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN