Jump to content

ígéret

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

ígér (to promise) +‎ -et (noun-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈiːɡeːrɛt], [ˈiɡeːrɛt]
  • Hyphenation: ígé‧ret
  • Rhymes: -ɛt

Noun

[edit]

ígéret (plural ígéretek)

  1. promise

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative ígéret ígéretek
accusative ígéretet ígéreteket
dative ígéretnek ígéreteknek
instrumental ígérettel ígéretekkel
causal-final ígéretért ígéretekért
translative ígéretté ígéretekké
terminative ígéretig ígéretekig
essive-formal ígéretként ígéretekként
essive-modal
inessive ígéretben ígéretekben
superessive ígéreten ígéreteken
adessive ígéretnél ígéreteknél
illative ígéretbe ígéretekbe
sublative ígéretre ígéretekre
allative ígérethez ígéretekhez
elative ígéretből ígéretekből
delative ígéretről ígéretekről
ablative ígérettől ígéretektől
non-attributive
possessive - singular
ígéreté ígéreteké
non-attributive
possessive - plural
ígéretéi ígéretekéi
Possessive forms of ígéret
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ígéretem ígéreteim
2nd person sing. ígéreted ígéreteid
3rd person sing. ígérete ígéretei
1st person plural ígéretünk ígéreteink
2nd person plural ígéretetek ígéreteitek
3rd person plural ígéretük ígéreteik

Derived terms

[edit]
Expressions

Further reading

[edit]
  • ígéret in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN