árusító
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]árusít (“to sell”) + -ó (present-participle suffix)
Pronunciation
[edit]Participle
[edit]árusító
Derived terms
[edit]Compound words
Related terms
[edit]Noun
[edit]árusító (plural árusítók)
Declension
[edit]| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | árusító | árusítók |
| accusative | árusítót | árusítókat |
| dative | árusítónak | árusítóknak |
| instrumental | árusítóval | árusítókkal |
| causal-final | árusítóért | árusítókért |
| translative | árusítóvá | árusítókká |
| terminative | árusítóig | árusítókig |
| essive-formal | árusítóként | árusítókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | árusítóban | árusítókban |
| superessive | árusítón | árusítókon |
| adessive | árusítónál | árusítóknál |
| illative | árusítóba | árusítókba |
| sublative | árusítóra | árusítókra |
| allative | árusítóhoz | árusítókhoz |
| elative | árusítóból | árusítókból |
| delative | árusítóról | árusítókról |
| ablative | árusítótól | árusítóktól |
| non-attributive possessive - singular |
árusítóé | árusítóké |
| non-attributive possessive - plural |
árusítóéi | árusítókéi |
| Possessive forms of árusító | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | árusítóm | árusítóim |
| 2nd person sing. | árusítód | árusítóid |
| 3rd person sing. | árusítója | árusítói |
| 1st person plural | árusítónk | árusítóink |
| 2nd person plural | árusítótok | árusítóitok |
| 3rd person plural | árusítójuk | árusítóik |
Derived terms
[edit]Further reading
[edit]- árusító in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- árusító in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).