állhatatosság

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

állhatatos +‎ -ság (noun-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈaːlɦɒtɒtoʃːaːɡ]
  • Hyphenation: áll‧ha‧ta‧tos‧ság
  • Rhymes: -aːɡ

Noun

[edit]

állhatatosság (uncountable)

  1. steadfastness, constancy, tenacity, perseverance. persistence, firmness
  2. loyalty, faithfulness

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative állhatatosság állhatatosságok
accusative állhatatosságot állhatatosságokat
dative állhatatosságnak állhatatosságoknak
instrumental állhatatossággal állhatatosságokkal
causal-final állhatatosságért állhatatosságokért
translative állhatatossággá állhatatosságokká
terminative állhatatosságig állhatatosságokig
essive-formal állhatatosságként állhatatosságokként
essive-modal
inessive állhatatosságban állhatatosságokban
superessive állhatatosságon állhatatosságokon
adessive állhatatosságnál állhatatosságoknál
illative állhatatosságba állhatatosságokba
sublative állhatatosságra állhatatosságokra
allative állhatatossághoz állhatatosságokhoz
elative állhatatosságból állhatatosságokból
delative állhatatosságról állhatatosságokról
ablative állhatatosságtól állhatatosságoktól
non-attributive
possessive - singular
állhatatosságé állhatatosságoké
non-attributive
possessive - plural
állhatatosságéi állhatatosságokéi
Possessive forms of állhatatosság
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. állhatatosságom állhatatosságaim
2nd person sing. állhatatosságod állhatatosságaid
3rd person sing. állhatatossága állhatatosságai
1st person plural állhatatosságunk állhatatosságaink
2nd person plural állhatatosságotok állhatatosságaitok
3rd person plural állhatatosságuk állhatatosságaik