zsákutca

Hungarian

Etymology

From zsák (“sack”) +‎ utca (“street”), calque of German Sackgasse (“dead-end”, literally “sack-street”), from Sack (“sack”) + Gasse (“street”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈʒaːkut͡sːɒ]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: zsák‧ut‧ca
• Rhymes: -t͡sɒ

Noun

zsákutca (plural zsákutcák)

1. dead-end, blind alley, cul-de-sac, impasse (a street that leads nowhere)
2. impasse (a deadlock or stalemate situation in which no progress can be made)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)

	singular	plural
nominative	zsákutca	zsákutcák
accusative	zsákutcát	zsákutcákat
dative	zsákutcának	zsákutcáknak
instrumental	zsákutcával	zsákutcákkal
causal-final	zsákutcáért	zsákutcákért
translative	zsákutcává	zsákutcákká
terminative	zsákutcáig	zsákutcákig
essive-formal	zsákutcaként	zsákutcákként
essive-modal	—	—
inessive	zsákutcában	zsákutcákban
superessive	zsákutcán	zsákutcákon
adessive	zsákutcánál	zsákutcáknál
illative	zsákutcába	zsákutcákba
sublative	zsákutcára	zsákutcákra
allative	zsákutcához	zsákutcákhoz
elative	zsákutcából	zsákutcákból
delative	zsákutcáról	zsákutcákról
ablative	zsákutcától	zsákutcáktól
non-attributive possessive – singular	zsákutcáé	zsákutcáké
non-attributive possessive – plural	zsákutcáéi	zsákutcákéi

Possessive forms of zsákutca

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	zsákutcám	zsákutcáim
2nd person sing.	zsákutcád	zsákutcáid
3rd person sing.	zsákutcája	zsákutcái
1st person plural	zsákutcánk	zsákutcáink
2nd person plural	zsákutcátok	zsákutcáitok
3rd person plural	zsákutcájuk	zsákutcáik

Further reading

• zsákutca in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN