zöldség

Hungarian

zöld (“green”) +‎ -ség (noun-forming suffix)

zöldség (plural zöldségek)

vegetable
(figuratively, derogatory) nonsense, rubbish, blather (meaningless statement)
Zöldségeket beszélsz. ― You are talking nonsense.

Inflection (stem in *-e-*, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	zöldség	zöldségek
accusative	zöldséget	zöldségeket
dative	zöldségnek	zöldségeknek
instrumental	zöldséggel	zöldségekkel
causal-final	zöldségért	zöldségekért
translative	zöldséggé	zöldségekké
terminative	zöldségig	zöldségekig
essive-formal	zöldségként	zöldségekként
essive-modal	—	—
inessive	zöldségben	zöldségekben
superessive	zöldségen	zöldségeken
adessive	zöldségnél	zöldségeknél
illative	zöldségbe	zöldségekbe
sublative	zöldségre	zöldségekre
allative	zöldséghez	zöldségekhez
elative	zöldségből	zöldségekből
delative	zöldségről	zöldségekről
ablative	zöldségtől	zöldségektől
non-attributive possessive – singular	zöldségé	zöldségeké
non-attributive possessive – plural	zöldségéi	zöldségekéi

(Compound words):