visszahonosítás

Hungarian

Etymology

From visszahonosít +‎ -ás.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈvisːɒɦonoʃiːtaːʃ]
• Rhymes: -aːʃ
• Hyphenation: visz‧sza‧ho‧no‧sí‧tás

Noun

visszahonosítás (plural visszahonosítások)

1. renaturalization (the act of granting citizenship again to a former citizen)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	visszahonosítás	visszahonosítások
accusative	visszahonosítást	visszahonosításokat
dative	visszahonosításnak	visszahonosításoknak
instrumental	visszahonosítással	visszahonosításokkal
causal-final	visszahonosításért	visszahonosításokért
translative	visszahonosítássá	visszahonosításokká
terminative	visszahonosításig	visszahonosításokig
essive-formal	visszahonosításként	visszahonosításokként
essive-modal	—	—
inessive	visszahonosításban	visszahonosításokban
superessive	visszahonosításon	visszahonosításokon
adessive	visszahonosításnál	visszahonosításoknál
illative	visszahonosításba	visszahonosításokba
sublative	visszahonosításra	visszahonosításokra
allative	visszahonosításhoz	visszahonosításokhoz
elative	visszahonosításból	visszahonosításokból
delative	visszahonosításról	visszahonosításokról
ablative	visszahonosítástól	visszahonosításoktól
non-attributive possessive - singular	visszahonosításé	visszahonosításoké
non-attributive possessive - plural	visszahonosításéi	visszahonosításokéi

Possessive forms of visszahonosítás
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	visszahonosításom	visszahonosításaim
2nd person sing.	visszahonosításod	visszahonosításaid
3rd person sing.	visszahonosítása	visszahonosításai
1st person plural	visszahonosításunk	visszahonosításaink
2nd person plural	visszahonosításotok	visszahonosításaitok
3rd person plural	visszahonosításuk	visszahonosításaik

Further reading

• visszahonosít in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN