visszás
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]vissza (“back, backwards”) + -s
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]visszás (comparative visszásabb, superlative legvisszásabb)
- (literary) awkward, absurd, preposterous (contrary to usual)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | visszás | visszásak |
| accusative | visszásat | visszásakat |
| dative | visszásnak | visszásaknak |
| instrumental | visszással | visszásakkal |
| causal-final | visszásért | visszásakért |
| translative | visszássá | visszásakká |
| terminative | visszásig | visszásakig |
| essive-formal | visszásként | visszásakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | visszásban | visszásakban |
| superessive | visszáson | visszásakon |
| adessive | visszásnál | visszásaknál |
| illative | visszásba | visszásakba |
| sublative | visszásra | visszásakra |
| allative | visszáshoz | visszásakhoz |
| elative | visszásból | visszásakból |
| delative | visszásról | visszásakról |
| ablative | visszástól | visszásaktól |
| non-attributive possessive - singular |
visszásé | visszásaké |
| non-attributive possessive - plural |
visszáséi | visszásakéi |
Synonyms
[edit]Derived terms
[edit]Further reading
[edit]- visszás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN