szokatlan
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]szokatlan (comparative szokatlanabb, superlative legszokatlanabb)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szokatlan | szokatlanok |
| accusative | szokatlant | szokatlanokat |
| dative | szokatlannak | szokatlanoknak |
| instrumental | szokatlannal | szokatlanokkal |
| causal-final | szokatlanért | szokatlanokért |
| translative | szokatlanná | szokatlanokká |
| terminative | szokatlanig | szokatlanokig |
| essive-formal | szokatlanként | szokatlanokként |
| essive-modal | szokatlanul | — |
| inessive | szokatlanban | szokatlanokban |
| superessive | szokatlanon | szokatlanokon |
| adessive | szokatlannál | szokatlanoknál |
| illative | szokatlanba | szokatlanokba |
| sublative | szokatlanra | szokatlanokra |
| allative | szokatlanhoz | szokatlanokhoz |
| elative | szokatlanból | szokatlanokból |
| delative | szokatlanról | szokatlanokról |
| ablative | szokatlantól | szokatlanoktól |
| non-attributive possessive - singular |
szokatlané | szokatlanoké |
| non-attributive possessive - plural |
szokatlanéi | szokatlanokéi |
Further reading
[edit]- szokatlan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN