világbéke
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]világ (“world”) + béke (“peace”)
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]világbéke (plural világbékék)
Declension
[edit]Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | világbéke | világbékék |
accusative | világbékét | világbékéket |
dative | világbékének | világbékéknek |
instrumental | világbékével | világbékékkel |
causal-final | világbékéért | világbékékért |
translative | világbékévé | világbékékké |
terminative | világbékéig | világbékékig |
essive-formal | világbékeként | világbékékként |
essive-modal | — | — |
inessive | világbékében | világbékékben |
superessive | világbékén | világbékéken |
adessive | világbékénél | világbékéknél |
illative | világbékébe | világbékékbe |
sublative | világbékére | világbékékre |
allative | világbékéhez | világbékékhez |
elative | világbékéből | világbékékből |
delative | világbékéről | világbékékről |
ablative | világbékétől | világbékéktől |
non-attributive possessive - singular |
világbékéé | világbékéké |
non-attributive possessive - plural |
világbékééi | világbékékéi |
Possessive forms of világbéke | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | világbékém | világbékéim |
2nd person sing. | világbékéd | világbékéid |
3rd person sing. | világbékéje | világbékéi |
1st person plural | világbékénk | világbékéink |
2nd person plural | világbékétek | világbékéitek |
3rd person plural | világbékéjük | világbékéik |
Further reading
[edit]- világbéke in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN