vegyület
Appearance
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]First attested in 1792. From vegyül (“to mix”) + -et (noun-forming suffix).[1][2]
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]vegyület (plural vegyületek)
- (chemistry) compound (substance made by chemical combination of elements)
- kémiai vegyület ― chemical compound
Declension
[edit]singular | plural | |
---|---|---|
nominative | vegyület | vegyületek |
accusative | vegyületet | vegyületeket |
dative | vegyületnek | vegyületeknek |
instrumental | vegyülettel | vegyületekkel |
causal-final | vegyületért | vegyületekért |
translative | vegyületté | vegyületekké |
terminative | vegyületig | vegyületekig |
essive-formal | vegyületként | vegyületekként |
essive-modal | — | — |
inessive | vegyületben | vegyületekben |
superessive | vegyületen | vegyületeken |
adessive | vegyületnél | vegyületeknél |
illative | vegyületbe | vegyületekbe |
sublative | vegyületre | vegyületekre |
allative | vegyülethez | vegyületekhez |
elative | vegyületből | vegyületekből |
delative | vegyületről | vegyületekről |
ablative | vegyülettől | vegyületektől |
non-attributive possessive – singular |
vegyületé | vegyületeké |
non-attributive possessive – plural |
vegyületéi | vegyületekéi |
possessor | single possession | multiple possessions |
---|---|---|
1st person sing. | vegyületem | vegyületeim |
2nd person sing. | vegyületed | vegyületeid |
3rd person sing. | vegyülete | vegyületei |
1st person plural | vegyületünk | vegyületeink |
2nd person plural | vegyületetek | vegyületeitek |
3rd person plural | vegyületük | vegyületeik |
References
[edit]- ^ vegyület in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
- ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (“Explanatory Dictionary Plus”). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
Further reading
[edit]- vegyület in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN