varrótű

Hungarian

varró (“sewing”) +‎ tű (“needle”)

varrótű (plural varrótűk)

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	varrótű	varrótűk
accusative	varrótűt	varrótűket
dative	varrótűnek	varrótűknek
instrumental	varrótűvel	varrótűkkel
causal-final	varrótűért	varrótűkért
translative	varrótűvé	varrótűkké
terminative	varrótűig	varrótűkig
essive-formal	varrótűként	varrótűkként
essive-modal	—	—
inessive	varrótűben	varrótűkben
superessive	varrótűn	varrótűkön
adessive	varrótűnél	varrótűknél
illative	varrótűbe	varrótűkbe
sublative	varrótűre	varrótűkre
allative	varrótűhöz	varrótűkhöz
elative	varrótűből	varrótűkből
delative	varrótűről	varrótűkről
ablative	varrótűtől	varrótűktől
non-attributive possessive – singular	varrótűé	varrótűké
non-attributive possessive – plural	varrótűéi	varrótűkéi